A gyors Fourier transzformációs és a szuperheterodin elvű spektrummérési technika felcserélhetőségének korlátai elektromágneses emissziómérések esetében.

OData támogatás
Konzulens:
Szűcs László
Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

Manapság a technika fejlődésével egyre több elektronikus eszköz vesz minket körül, melyek egyre fontosabb feladatokat látnak el, többek között olyanokat is melyek meghibásodás esetén komoly problémákat okozhatnak. Ilyen terület az autóipar is ahol nem csak az eszközök meghibásodása a tét, hanem akár emberek élete. Éppen ezért fontos szempont, hogy az elektronikus eszközök, kibocsátott elektromágneses zavarok által ne befolyásolják egymás működését.

Az EMC (Electromagnetic Compatibility, azaz elektromágneses összeférhetőség) egyre fontosabbá váló tudományág, foglalkozik e probléma vizsgálatával. Sajátos szemlélettel és stratégiával, a legújabb technikai eredmények felhasználásával, nemzetközi előírásokkal igyekszik megteremteni a legkülönfélébb villamossággal működő eszközök, berendezések, létesítmények „békés” és biztonságos egymás mellett működését. Az új tudományág létrejöttét döntően motiválta a technika fejlődése.

Az elektromágneses kompatibilitási tesztek foglalkoznak az elektronikus eszközök zavarérzékenységével és az általuk kibocsátott zavarokkal. Ezen tesztek az eddig jól bevált frekvenciatartománybeli mérésekkel zajlanak, mely során a vizsgált frekvenciatartományt pásztázzák, és minden frekvenciaponton vizsgálják a zavar mértékét. Várható, hogy ennek a módszernek a hátránya, hogy minél nagyobb tartományt vizsgálunk annál nagyobb a mérés időtartama.

Feladatom az, hogy összehasonlító méréseket végezzek vezérlő elektronikákon és egyenáramú kefés villanymotorokon, vizsgálva azt, hogy milyen mértékben képes kiváltani a hagyományos frekvenciatartománybeli mérést a gyors fourier transzformációs módszer.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.