A szcintilláció mérése és modellezése műholdas rádiócsatornán

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Csurgai-Horváth László
Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke 2014.02.01-jén csatlakozott az Alphasat TDP#5 tudományos kísérlethez. A kutatás a műhold-földi jelterjedési csatornák vizsgálatára irányul speciális frekvenciasávokban, melyek fontos szerepet játszhatnak a jövő nagysebességű, szélessávú kommunikációjában.

Egy műholdas összeköttetés tervezése során sok, a jel terjedését befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni. A jelet a csatornán történő áthaladása közben több csillapító hatás érheti, például a légköri gázok miatt fellépő abszorpció, szórás és depolarizáció, a sugárszéttartás miatti jelveszteség, az esőcsillapítás, illetve a légköri turbulencia miatt kialakuló troposzférikus szcintilláció.

A troposzférikus szcintilláció a refrakciós index, más néven a törésmutató dinamikus változásából adódó jelenség. Ha a jel a szabadtéri terjedés során légköri turbulenciával találkozik, a törésmutató gyors változása vezet a vételi jelszint amplitúdójának és fázisának fluktuációjához.

Dolgozatomban az elméleti háttér ismertetése után a troposzférikus szcintilláció jelenségét és annak paraméterfüggését vizsgálom az ITU (International Telecommunication Union) erre vonatkozó ajánlásának segítségével. A vételi jelszinteket tartalmazó adatsorból előállítom a jelet érő szcintillációt, majd összehasonlítom az ITU alapján számolt szcintillációval.

A dolgozat utolsó részében a troposzférikus szcintillációt modellezem két különböző módszerrel. Először Gauss zajból állítok elő, végül a Markov-láncok alapgondolatát felhasználva reprodukálok egy szcintillációszerű jelsorozatot.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.