A villámcsapások nagyfeszültségű hálózatokra gyakorolt hatásainak vizsgálata adatbázis kezelő rendszerrel

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Szedenik Norbert
Villamos Energetika Tanszék

Összefoglaló

Szakdolgozatomban első ízben kitértem a villám fizikai tulajdonságaira, illetve arra, hogy milyen közvetlen, illetve közvetett hatásai vannak a nagyfeszültségű átviteli hálózatra, illetve azon munkásokra, akik a nagyfeszültségű hálózat távvezetékein dolgoznak. Rátértem továbbá a távolsági védelmek jellemzésére, amelyek a villámcsapások (és más egyéb tényezők) által keltett zárlatok megszüntetéséért felelnek. A továbbiakban bemutattam az alállomásokból a SCADA adatbázisba érkező adatok útvonalát, a közben használatos protokollokkal együtt. A továbbiakban ezen adatokkal fogunk dolgozni, ezért fontos annak ismerete, hogy miként kerülnek fel hozzánk. Részletesen kitértem a SPECTRUM rendszer főbb funkcióira. Ezek közül az alapfunkciók gondoskodnak az adatok beérkezéséről, a fejlett, összetettebb alkalmazásokkal pedig az adatok feldolgozását valósítjuk meg. Részletesen elemeztem a Hálózatszámítás funkciót, melynek számos al-funkciója van: ezekkel rendkívül sokszínűen tudjuk vizsgálni a nagyfeszültségű hálózat aktuális, illetve nem aktuális állapotát. Vizsgálati esetek indításával adott időpontra részletes képet kapunk a nagyfeszültségű hálózat állapotáról, és az al-funkciók alkalmazásával (melyek egy részét tetszőleges sorrendben hajthatjuk végre) még részletesebb leírást nyerünk a hálózatról (határérték-túllépések, várható túlterhelődések adott elem kiesésének hatására, optimalizációk stb.). A villámcsapások által keltett zárlatok hatására bekövetkező védelmi működésekre is részletesen kitértem, mely zárlatfajtánként eltérő. A Szakdolgozatban látni fogjuk, hogy a védelmek segítségével a villámcsapások által keltett zárlatokat, tehát közvetve a villámcsapás hatását a nagyfeszültségű hálózaton kielégítő pontossággal tudjuk szimulálni. Ugyancsak fontos kitérni arra, hogy a Hálózatszámítás főbb funkciói (pl. állapotbecslés, load-flow), melyek kialakítják magát a hálózati képet, és megbecsülik az adott hálózati állapot mért értékeit, mennyire megbízhatók. A kérdés megválaszolása érdekében az általuk használt algoritmusokat ismertettem a kellő részletességgel, és ezen elemzés végére érve a válasz is nyilvánvaló lesz. A Diplomamunkám befejező részében kitértem még egy fontos problematikára, amit az Olvasó is joggal felvethet: honnan állapíthatjuk meg, hogy a távvezetéken fellépő zárlati jelenség ténylegesen villámcsapás következtében lépett fel? Az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) adatait felhasználva meg fogom mutatni, hogy a meteorológiai, illetve a védelmek által a rendelkezésünkre bocsátott adatok, mint két külön forrásból érkező, két eltérő jelenséget jellemző értékek összehasonlításával választ nyerhetünk a kérdésre.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.