Ad-hoc hálózati ösztönzési módszer elemzése

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Telek Miklós
Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

A vezeték nélküli ad-hoc hálózatok egymástól független, önálló csomópontokból épülnek fel. Az ad-hoc hálózatok történetének korai szakaszában, amikor a csomópontok függetlensége még minimális volt, biztosítva volt az, hogy együttműködnek egymással. A polgári ad-hoc hálózatok elterjedésével az együttműködés biztosítottsága megszűnt. Együttműködés hiányában a küldő és a cél csomópontok közötti útvonalak mentén a csomagok elveszhetnek, és a kommunikáció akadozhat. Az együttműködés megszűnésének oka, hogy a csomópontok önzőek, érdekük az, hogy működésüket a saját kommunikációjuk elősegítésére optimalizálják. Ahhoz, hogy az eltérő érdekű csomópontokat együttműködésre bírjuk, ösztönző eljárásra van szükség. Az alábbi dolgozatban röviden áttekintem az ad-hoc hálózatok történetét, technikai hátterét, a jelenleg ismert ösztönzési módszereket. Bemutatom az általam használt hálózatot, mely során kitérek a csomópontok egy optimalizálási módszerére, mely alkalmazható mind együttműködő, mind együttműködést nélkülöző ad-hoc hálózatokban. Ezt követően egy hírnévre épülő ösztönzési módszerrel demonstrálom az ösztönzés hatását.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.