Alkalmazásmodellezés integrált fejlesztő környezetben

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Lengyel László
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

A szakterület-specifikus nyelvek (továbbiakban DSL, mint Domain-Specific Language), illetve a szakterület specifikus modellezés (továbbiakban DSM, mint Domain-Specific Modelling) hatékony megközelítések, számos programozási nyelv megfeleltethető az általuk képviselt paradigmáknak. Ezen nyelvek fejlesztésének célja, hogy adott szakterületeken segitségükkel oldják fel a termék fejlesztői és a szakterület szakértői között meglévő gyakori kommunikációs félreértéseket. Mindezzel csökkentve a termék fejlesztésnél egyébként felmerülő többletköltségeket és az ütemtervtől való eltérést, valamint így növelve a fejlesztők produktivitását.

Feladatom első részeként ezen diplomamunka keretében elemzem a kód és modell kapcsolatát, bemutatom a szakterület specifikus nyelveket és modellezést, ezek történetét és fejlődését, szemléltetem a különböző aspektusaikat és rámutatok ezek létező tipusaira és irányaira. Az első rész konklúziójaként összegzem a DSM előnyeit és hátrányait, valamint elemzem, hogy mikor és hogyan érdemes speciális nyelvet fejleszteni egy szakterületen belül.

A dolgozat második részében egy kiválasztott területet, vasútirányitási és automatizálási rendszereket elemzek úgy, hogy az a dolgozat későbbi részében segítsen a területhez tartozó DSM megtervezésében és kidolgozásában. A domain analízis során bemutatom a vasútirányitási rendszereket, azok felépitését, jellegzetes alrendszereit, az alrendszerek funkcióit, megvalósításukat és a megvalósításhoz szükséges bemeneti információkat. A szakasz végén példaként bemutatok egy fiktív vasúti hálózat részletet, amelynek modellezését célul tűztem ki az új, általam fejlesztett DSM-mel.

A szakterület tanulmányozása után kerül sor a Visual Studio integrált fejlesztői környezet és a Visual Studio által biztositott DSM fejlesztői ezköztár, a VMSDK bemutatására figyelmet forditva a dolgozat első felében bemutatott DSL koncepció és a VMSDK közötti kapcsolat kihangsúlyozására. Végül a VMSDK-t és annak bővithetőségét kihasználva implementálom az új vasúttechnikai modellező nyelvet (továbbiakban SPL, mint Signalling Plan Language) és ismertetem a fontosabb fejlesztői lépéseket. A dolgozat lezárásaként értékelem az SPL-t, összehasonlítom a VMSDK-t más, létező eszközökkel és megvizsgálom, hogy milyen lehetőségek vannak az SPL továbbfejlesztésére kiemelve a nyelv korlátait.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.