Automatizált Aláíráshitelesítés Alapvonalak Összehasonlításával

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Kővári Bence András
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

A hagyományos aláírás minden valószínűség szerint a legkorábbi biometrikus azonosítási forma, mely több évszázados múltra tekint vissza, s modern alternatívái megjelenése ellenére is tartja vezető helyét az azonosításban. A legtöbb konkurens hitelesítési eljárással szemben a kézjegynél nincs szükség drága, speciálisan a feladathoz készült eszközökre, mint az írisz-, vagy ujjlenyomat-olvasók, és a hitelesítés időben sem húzódik el, mint például a DNS-alapú azonosítás esetén.

Az aláírás tehát mind a mai napig általánosan elfogadott és elterjedt azonosítási formának számít, hamisításával jelentős anyagi és jogi problémák keletkeznek – hamis csekkek, banki és egyéb szerződések formájában – így tehát érdemes az aláírás-hitelesítés témakörével, s annak automatizálásával behatóbban foglalkozni. Az elmúlt néhány évtized során két jelentősen különböző, számítógép alapú hitelesítési módszer alakult ki: az úgynevezett online, illetve az offline hitelesítés.

Az online verifikációs módszer esetében olyan dinamikus jellemzők is segítségünkre vannak, mint a toll sebessége, térbeli helyzete vagy akár a felületre kifejtett nyomása, és ezek segítségével a hitelesítés meglehetősen nagy pontossággal elvégezhető. Azonban ezen jellemzők rögzítéséhez különleges hardverelemek szükségeltetnek. Ezzel ellentétben az offline módszer csupán az aláírás képéből kiindulva próbálja megkülönböztetni az eredeti és hamis példányokat, amely ugyan felhasználóbarát megoldás, azonban az eddigi tapasztalatok alapján egy bizonyos pontnál nem fejleszthető tovább, habár az elmúlt években számos megoldás született a pontosság javítására, de a jelenleg ismert rendszerek nagyon ritkán képesek 10 százalék hiba alatt teljesíteni.

Jelen diplomamunkában áttekintést kívánok nyújtani a számítógépes aláírás-hitelesítés területén megjelent eddigi módszereiről és azok eredményeiről, különös tekintettel az offline verifikáció megoldásaira, majd bemutatok egy az alakjellemzők összehasonlításán alapuló módszert és egy konkrét alakjellemzőt – az aláírás alapvonalát – mely segítségével a már létező aláírás-hitelesítő rendszer pontossága javítható.

Mérések segítségével vizsgáljuk meg, hogy ezen jellemző milyen mértékben lehet segítségünkre az aláírások hitelesítése során, ezeket az adatokat értelmezzük, majd végül kitekintés nyújtunk a fejlesztési lehetőségek irányába, az aláírás-hitelesítő rendszer pontosságának javítását megcélozva.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.