Napjainkban egyre inkább növekvő igény mutatkozik a szoftverfejlesztők és fejlesztőcégek részéről dinamikus komponens alapú alkalmazások készítésére és azokhoz segítséget, alapot nyújtó keretrendszerekre, technológiai megoldásokra.
Az R&R Software-nél már korábban felismerték a moduláris alkalmazásfejlesztés előnyeit és igyekeztek kihasználni azokat FusionR nevű vállalatirányítási rendszerük készítésénél. A kor technikai eszközei azonban meglehetősen korlátozták a lehetőségeket, szolgáltatás-orientált architektúra kialakítása kifejezetten bonyolult és költséges feladat lett volna, a dinamikusan kezelhető komponensek pedig szinte még elképzelhetetlenek voltak. Ezáltal a FusionR inkább csak szerkezetileg moduláris, működését tekintve egy monolitikus architektúrájú alkalmazásnak tekinthető.
Manapság azonban egyre nagyobb számban érhetőek el olyan technológiák, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy általuk a moduláris alkalmazások további előnyös tulajdonsággal legyenek felruházhatóak.
Szakdolgozatomban több lehetséges keretrendszert összevetve kiválasztottam az OSGi-t, amely szerintem a megfogalmazott igényeknek leginkább megfelelő funkcionalitással rendelkezik. Megvizsgáltam az alkalmazási lehetőségeit a FusionR szempontjából, amely vizsgálat eredményeképpen döntöttem az OSGi keretrendszer FusionR-be történő beágyazása mellett. A továbbiakban megterveztem, majd pedig implementáltam egy hibrid architektúrájú prototípus alkalmazást, amelyben egyidejűleg fut néhány OSGi alapú komponens, amelyeket a FusionR moduljaiból alakítottam ki, valamint az alkalmazás további részei a korábbi monolitikus szerkezetben. Végezetül röviden ismertettem a további teendőket - amelyek arra irányulnak, hogy a továbbiakban a teljes FusionR rendszer OSGi alapokra helyezhető legyen - , valamint a felmerülő megválaszolandó kérdéseket, megoldandó problémákat.