Fedélzeti diagnosztika és járműelektronikai szabályozások

OData támogatás
Konzulens:
Hajdu István
Elektronikai Technológia Tanszék

Az összefoglalást az elméleti résszel kezdem. A dolgozat megírásához tanulmányoztam a gépjárművek diagnosztikai rendszerének kialakulását, a kezdetektől napjainkig. Foglalkoztam mind az OBD-I, OBD-II, mind a CAN-Bus rendszerekkel, és ezek szabványaival. Tanulmányoztam felépítésüket, működésük módját, és funkcióikat. Kiemelt figyelmet fordítottam a hibakódokra és az emissziófelügyeletre. Kitértem az európai szabványra, az EOBD-re. A CAN-Bus hálózatoknál részleteztem az adatprotokollokat, az üzenetek felépítését, és a felépítés fontosságát. Felvázoltam a diagnosztika néhány lehetséges mérőeszközének funkcióit különböző árkategóriákban.

A gépjármű áramellátásáért felelős fő berendezés a generátor, amely szintén diagnosztikai eszközökkel vizsgálható. A generátor az akkumulátor feszültségének és áramának szinten tartását teszi lehetővé. Ez az egység az autóból kiszerelt állapotban próbapadra helyezhető, ahol különböző, szintén diagnosztikai méréseket lehet elvégezni rajt, amivel ellenőrizhetjük helyes működését. Figyelmesen áttekintettem a dinamók (generátorok előtt voltak használatosak a gépjárművekben), és a generátorok szerkezeti felépítését, működési elvét, és a különböző szabályozási módokat. Felvázoltam a feszültségszabályzás megvalósításának lehetséges variációit, mivel ez az az egység, amely felelős a generátor és az akkumulátor megfelelő működéséért.

Gyakorlati oldalról nagyszámú különböző mérést végeztem az egyes gépjármű diagnosztikai műszerek összehasonlítására. Vizsgáltam a sokoldalúbb szolgáltatást nyújtó drágább műszereket (Bosch, Gutmann, Delphi), valamint két egyszerűbb, olcsóbb berendezést. A több autón elvégzett mérések alapján rögzítettem a felhasználási lehetőségeket. A diagnosztikai műszereket valós hibákon is teszteltem. Segítségükkel és manuális beavatkozással a hibákat sikerült megszüntetni, majd a hibát a központi egységből is törölni. Sok esetben összehasonlítottam ugyanazon autókon fennálló hibákat több műszer segítségével. Vagyis, hogy mik a tudásbeli előnyei, vagy hiányosságai az egyik, illetve másik műszernek.

Generátorokkal kapcsolatos munkámat a BME gépjármű laboratóriumban lévő működő generátor próbapaddal kezdtem. Elvégeztem azokat a méréseket, amiket a pad akkori állapota lehetővé tett. Elemeztem a rendszer hiányosságait, és javaslatot tettem a próbapad frekvenciaváltó beszerelésével történő fejlesztésére. A próbapadot ideiglenesen egy Lenze típusú frekvenciaváltóval szereltem fel, hogy demonstrálni tudjam a bővítés által adódó lehetőségeket. A pad a frekvenciaváltó segítségével alkalmas arra, hogy ne konstans fordulaton, hanem a valóságot hűen tükröző fordulatok mellett lehessen vizsgálni a generátor villamos energia termelésének mértékét, a feszültségszabályozást, és a különböző terhelések áltati változásokat.

A mérések végeztével árajánlatokat kértem, és javaslatot tettem a kereskedelmi forgalomban kapható frekvenciaváltók valamelyikének beszerzésére (egy példa megtalálható a dolgozatban).

Az elkészített gyakorlati és elméleti leírások hallgatók részére szolgának alapul a BME Gépjármű laboratórium mérési laborgyakorlataihoz mind a fedélzeti diagnosztika, mind a generátorok vizsgálata témakörében. (A diplomamunka nem tartalmaz minden mérést azok terjedelme miatt.)

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.