Feladatmegoldás valószínűségének becslése pszichometriai modellek és fiziológiai jelek használatával

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Forstner Bertalan
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Az oktatásban fontos, hogy a megszerzett tudásról a tanulók számot adjanak, amely legtöbbször a tanult képességek mérésével valósul meg. A méréshez gyakran írott, többkérdéses teszteket használnak, amelyek összeállításakor elengedhetetlen, hogy ismerjük a kitűzött feladatok paramétereit. Az egyes feladatok paraméterei, valamint egy adott alany azokra adott válaszai alapján pszichometriai modellek, köztük az item response theory (IRT) modellek segítségével, a matematikai statisztika módszereinek használatával becsülhető az alany képességszintje, a képességszint alapján pedig megadható egy rögzített paraméterekkel rendelkező feladat megoldásának becsült valószínűsége.

A klasszikus IRT modellek azonban kizárólag az egyes válaszok minősége alapján alkotnak becslést a képességről, holott kutatások szerint egy teszt során legalább ilyen fontos szempont a tesztelt személy mentális állapotának befolyása a mutatott teljesítményre. A mentális állapot meghatározásához szükséges fiziológiai jelek mérése napjainkban már megvalósítható akár a kiskereskedelmi forgalomban kapható, költséghatékonyan és egyszerűen beszerezhető fiziológiai mérőeszközök segítségével, így megfelelő pontossággal megállapítható egy mért személy mentális állapota egy teszt megoldása közben. Több kutató egybehangzó véleménye szerint azonban nyitott, interdiszciplináris, tudományos vizsgálatot igénylő kérdés, hogy a pszichometriai modellek hogyan egészíthetők ki a mentális állapot figyelembevételével.

Diplomaterv dolgozatomban kitérek a hagyományos pszichometriai modellek alapjainak ismertetésére, valamint a fiziológiai jelek EEG és EKG szenzorokkal való mérésének lehetőségeire. Bemutatom az általam kialakított kiterjesztett IRT modellt, amely a mért személy időben változó paramétereként veszi figyelembe annak pillanatnyi mentális állapotát. A bővített, zárt modell megalapozásához, validálásához szimulációs környezetet alakítottam ki, amely szintén bemutatásra kerül a dolgozatban. A modell gyakorlatban való alkalmazásához egy, a kiterjesztett IRT modellen alapuló oktatójáték segítségével méréseket végeztem, amelyekhez egy nagy részben saját fejlesztésű, korszerű, jól bővíthető, mobil eszközökön használható mérési keretrendszert használtam. Diplomatervemben bemutatom a szoftver és hardver integrációjával készült keretrendszer architektúráját, a tervezés és a megvalósítás részleteit, valamint kitérek a mérési eredmények ismertetésére, teljeskörű értékelésére is.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.