Feszültség alatti munkavégzés során alkalmazott védőtávolságok vizsgálata

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Németh Bálint
Villamos Energetika Tanszék

A feszültség alatti munkavégzés technológiáját, azaz a FAM technológiáját, körülbelül az 1980-es években alkotta meg Dr. Csikós Béla. Felismerve a FAM technológiában rejlő előnyöket, egyre szélesebb körben, és egyre több feszültségi szinten kezdték el alkalmazni.

FAM technológia azonban nagyon szigorú biztonsági előírást, és odafigyelést követel meg, hiszen a vezetékek, munka közben végig feszültség alatt vannak. Az egyik legfontosabb ilyen védelmi intézkedés, a megfelelő védőtávolságok megtartása a feszültség alatti résztől. A különböző védőtávolságok közül, szakdolgozatomban a legkisebb megközelítési távolsággal foglalkozom, melynek számítását, az EN_61472_Ed 3. számú szabvány alapján mutatom be. A tárgyalt védőtávolság értéke azonban több tényezőtől is függ. Ebből néhány az adott távvezetékoszlop méreteinek, illetve az alkalmazott szigetelő anyagának, és hosszának függvényében alakul.

Szakdolgozatom célja, hogy megvizsgáljam, miként változik a legkisebb megközelítési távolság értéke abban az esetben, ha egy vizsgált oszloptípuson, a legújabb, szilikon-kompozit típusú szigetelőt, vagy a már régóta használt edzett üveg anyagú szigetelőt alkalmazunk. A számításokat 400 kV-os rendszeren, három különböző oszloptípusra végeztem el.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.