Forraszpaszta reológiai tulajdonságainak vizsgálata

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Krammer Olivér
Elektronikai Technológia Tanszék

A felületszerelt alkatrészek elterjedésével az újraömlesztéses technológia is gyorsan elterjedt, mely folyamat során a forraszfémet forraszpaszta formájában viszik fel. A megfelelő forraszpaszta megválasztása nagy jelentőséggel bír. A felhasznált forraszpaszta összetétele, típusa és állapota nagyon fontos az elkészülő termék minőségének és megbízhatóságának szempontjából. A forraszpaszta reológiai tulajdonságainak ismerete lehetővé teszi, hogy a korábban használt és megmaradt forraszpasztát újra felhasználják. Ez kísérleteknél, prototípus gyártásánál illetve kis és középvállalatoknak lehet fontos. Ezzel csökkenteni lehet a gyártás költségeit úgy, hogy az nem megy az elkészült termék minőségének rovására.

A kísérleteim során különböző élettartamú forraszpaszták reológiai és nyomtathatósági tulajdonságait vizsgáltam. Az irodalomkutatásom alapján reométerrel megvizsgáltam a forraszpaszta stencilnyomtatási folyamatra leginkább hatással lévő reológiai tulajdonságait. A mérések során viszkozitást mértem illetve oszcillációs teszt során megfigyeltem a forraszpaszta viselkedését. Ezen kívül nyomtathatósági tulajdonságokat is vizsgáltam a különböző élettartamú forraszpaszták esetén. A kapott eredményeket pedig technológiai szempontból értékeltem ki.

Kísérletek eredményeinek kiértékelése során arra jutottam, hogy a forraszpaszta reológiai tulajdonságai, nyomtathatósági tulajdonságai és élettartama között erős kapcsolat van. A forraszpaszta élettartamának növekedésével kis mértékben megnövekszik a viszkozitása, a reológiai görbén mérhető szerkezeti visszaalakulás nagysága lecsökken, melynek következtében romlanak a nyomtathatósági tulajdonságai.

A friss és 3 napos forraszpaszta esetén megfigyelhető a megrogyás jelensége, mely a magas folyasztószer tartalomnak és ebből következően az alacsonyabb viszkozitásnak következménye. Mely tényt a kis feszültségű G’ = G” pont is alátámaszt. Ezen forraszpaszták nagyon finom raszterosztású alkatrészek esetén is alkalmazhatók.

Ezzel szemben a 3 hetes illetve 6 hónapos forraszpaszta esetén megfigyelhető a viszkozitás növekedése. Ez a folyasztószer elpárolgásának következménye. A forraszpaszták használtságát mutatja a visszaalakulásuk kis mértéke és a lenyomatok nagymértékű deformációja. Ezt támasztja alá a G’ = G” pont feszültségének növekedése is.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.