Gázátadók rövidtávú előrejelzése lineáris regresszió és idősor-analízis alkalmazásával

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Ketskeméty László
Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

A gáz is kereskedelmi termék, és a vevő félnek előre meg kell állapítani azt a mennyiséget, amennyit venni fog, azaz meg kell határoznia a következő gáznapi fogyasztását. Ezen kívül a piacon résztvevőknek üzleti érdeke is fűződik hozzá, hogy minél pontosabban tudják előrejelezni a következő napi gázfogyasztást a veszteségeik elkerülése miatt. Ezen okokból kifolyólag az elmúlt években egyre fontosabbá vált az, hogy minél pontosabb előrejelzést tudjanak adni a gázfogyasztásra.

A dolgozatom is erre a problémára keres megoldást. Nem órás, hanem gáznapi adatokkal dolgozok, és feltételezem, hogy az előző napi gázfogyasztás, az adott napi átlaghőmérséklet és az adott napi átlagos szélsebesség már rendelkezésemre áll a modellezéskor. Ez a valóságban nincs így, de célom az, hogy azok a modellek, amelyekkel dolgozok, olyan eredményeket szolgáltassanak, amelyek felhasználhatók egy reális modellezésben is. A munka során kiemelten tíz gázátadóra végzem el a vizsgálatokat.

A dolgozatom elején egy elméleti összefoglalót követően ismertetek egy egyszerű hőmérséklet-érzékenység modellt. Ezt követően térek rá a dolgozat súlypontjára, az alapmodellekre. Ezek lineáris regressziós és autoregresszív modellek. Először a nyers adatokra építem fel a modelleket, majd az eredmények felhasználásával az adatokat manipulálom, és az így kapott, részben új adatokra ismét felépítem az előbbi modelleket.

Az alapmodelleket követően ugyanazokkal a paraméterekkel nemlineáris regressziós modellt illesztek az adatokra, és megvizsgálom, hogy az így kapott eredmények milyen viszonyban vannak az alapmodellekre kapott eredményekkel.

A jobban teljesítő alapmodellekbe ezt követően bevonok egy új változót, amivel szélre jellemző paraméterrel bővülnek a modellek, és megvizsgálom, hogy az így kapott modellek mennyiben javultak az alapmodellekhez képest.

Végül egy klaszteranalízissel zárom a dolgozat modellezéssel foglalkozó részét. A klaszterezésbe több gázátadót is bevonok. A klaszterezéssel kapott eredmények tükrében megpróbálom értelmezni az előzőleg kapott eredményeket, és ezek alapján igyekszem levonni néhány következtetést.

A dolgozat zárásaként pedig összefoglalom a kapott eredményeket, illetve néhány ötletet vázolok fel, amelyekkel talán még jobb és pontosabb modellek alkothatók.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.