Hibainjektálási módszerek használata beágyazott környezetben

OData támogatás
Konzulens:
Kiss Domokos
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Biztonságkritikus rendszerekben előszeretettel használják a hibainjektálás módszerét, mely segítségével olyan teszteket lehet folytatni, amelyek futásuk során nagy kódlefedettséget érnek el, azaz alaposabban tesztelnek a hagyományos módszerekhez képest. Az audiovizuális iparban használt eszközök bár nem tartoznak szorosan a biztonságkritikus alkalmazások körébe, mégis érzékeny, nagy értékű készülékek, melyek esetében érdemes ilyen jellegű teszteket folytatni.

Jelen szakdolgozat olvasója megismerheti a videojelek nagytávolságra való továbbításának eszközeit, az extenderek és kapcsolómátrixok belső felépítését és a külvilág felé létesített csatlakozási pontokat (mind a fizikai csatlakozókat, mind az azon keresztül folyó kommunikáció típusait). Ezek után betekintést nyerhet a bemutatott eszközök jelenleg felhasznált tesztelési módszereibe: az RCT-be illetve a sorozatgyártási tesztbe.

A háttér információk ismertetése után bemutatom a hibainjektálás módszerét több oldalról megvilágítva annak előnyeit és hátrányait. Ezután ismertetem az általam implementált tesztelő rendszert, részletezem a módszer sokszínű felhasználása érdekében megvalósított lehetőségeket, üzemmódokat, valamint a lehetőségek beállításának módját, azaz az FI protokollt.

Az ezt követő fejezetben a beágyazott alkalmazás kezelésére írt Python könyvtár kialakulásának hátteréről, valamint tartalmáról, az általa megvalósított funkciókról olvashat a kedves olvasó. Ezután a Python könyvtárra épített grafikus felhasználói interfész ismertetése következik, mely szoftver segítségével könnyen lehet kezelni a beágyazott alkalmazást.

Végül ismertetem a hibainjektálás segítségével lefuttatott rendszertesztek felépítését és eredményeit, valamint az alkalmazás továbbfejlesztési lehetőségeit.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.