Hőelem Rögzítési Módszerek Vizsgálata Nyomtatott Huzalozású Lemezen Gőzfázisú Forrasztás Során

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Géczy Attila
Elektronikai Technológia Tanszék

A gőzfázisú forrasztás egy alternatív újraömlesztéses forrasztási technológia, amely a Galden nevű folyadék bevezetésével kezdett újra elterjedni. A hőátadás teljesen más a hagyományos forrasztási módszerekkel szemben, mint a konvekciós- és az infravörös forrasztás. A legtöbb energia, amely a forraszpaszta megolvadásához szükséges, a felületen adódik át a Galden gőz kondenzációja során. Az ólommentes forrasztás elterjedése óta a megfelelő hőprofil elérése egyre kritikusabb része a folyamatnak. A nyomtatott huzalozású lemez hőmérséklet profilozásakor (azaz a hőmérséklet adatának gyűjtésekor) a legtöbb esetben hőelem csatlakozik a minta felületéhez. Saját munkámban laminált NyHL-t használtam a mérések folyamán. Normál, K-típusú hőelemet rögzítettem a felülethez iparilag standardnak számító módszerekkel, mint a poliimid (Kapton) szalag, az SMD ragasztó, az alumínium szalag (AluTape) és a magas hőmérsékletű forrasz (High Temperature Solder – HTS). Az így kapott hőmérsékleti profilokat vizsgáltam különböző szempontok szerint. Cél volt, hogy megtaláljam a hőmérséklet rögzítésének megbízhatósági szempontjait, kiemelve a módszerek ismételhetőségét folytonos, ciklikus profilozás esetétre. A kondenzálódott filmréteg (a gőzfázisú forrasztás során értelmezett hőátadó közeg) speciális hatásait is figyelembe vettem a vizsgálódás során. Ez mutatott rá arra, hogy a HTS és az AluTape módszerek hozzák a legjobb eredményt. A különböző módszerek javasolt használata függ az alkalmazási területtől, a rögzítési felszín anyagától és bonyolultságától, valamint az adott mérési körülményektől. Eredményeimben rávilágítok, hogy a Kapton szalagos rögzítési módszer nem ajánlott precíz alkalmazások esetén a gőzfázisú forrasztás során.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.