IPv6 protokollra történő áttérés vizsgálata kis- és középvállalati hálózatokban

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Bokor László
Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Az elmúlt két évtizedben a számítógép-hálózatok (különösen az Internet) gyors elterjedésének lehettünk tanúi. Ez a népszerűség még az Internet alkotóit is váratlanul érte: az Internet felépítésének és protokolljainak korlátai már az 1990-es évek elején ismertté váltak. A két fő probléma az IPv4 címtér kimerülése és a központi útválasztók tábláinak gyors növekedése volt.

Az IPv6 az Interneten használt hálózati protokoll új verziója, amely választ biztosít a világszerte használt hálózatok kihívásaira, megoldást kínál az IP címek számának növelésére, ugyanakkor az útválasztó táblák méretének korlátozására. A hálózati szakemberek és kutatók évek óta dolgoznak ennek a protokollnak a megalkotásán, hogy az Interneten biztosított különböző adatátviteli igényeknek a legjobban megfeleljen.

Az IPv6-ra való áttérés azonban minden bizonnyal hosszú folyamat lesz: egyes kutatások szerint az IPv4 és az IPv6 a következő 20 évben párhuzamosan fog működni. Az átállás az informatikai rendszerek számos részét érinti: kiszolgálók, asztali számítógépek, laptopok, mobil eszközök, beágyazott rendszerek, stb. érintettek, amelyek közül számos elavult rendszert nem lehet felkészíteni az IPv6 használatára. A protokoll fejlesztői számos áttérési módszert dolgoztak ki, hogy az áttérést minél könnyebbé tegyék: természetesen minden módszernek megvannak az előnyei, illetve a hátrányai.

A szakdolgozat elkészítése során célom az volt, hogy megismerkedjem a különböző IPv4-IPv6 áttérési módszerekkel, amelyek a Cisco hálózati eszközökön elérhetők.

A szakdolgozatomban alapos áttekintést nyújtok az IPv6 áttérési módszerekről, és arról, hogy miként lehet ezeket Cisco hálózati környezetben megvalósítani. A szakdolgozatom a következő módon épül fel: az első fejezet bevezetés nyújt az IPv6 protokoll működésébe, a második fejezet az irodalomkutatás az IPv6 bevezetés különböző területeivel kapcsolatban. A következő részek dokumentálják az általam elvégzett munkát: a harmadik fejezet a tervezésről szól, a negyedik fejezet bemutatja a megvalósítás részleteit, az egyes teszt környezeteket, az ötödik fejezet tartalmazza az egyes teszt eredmények kiértékelését, elemzését. Az utolsó fejezet összefoglalja az elért eredményeket, tapasztalatokat és a lehetséges továbbfejlesztési irányokat.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.