IPv6 routing protokollok analízise

OData támogatás
Konzulens:
Horváth Zoltán
Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Dolgozatomban az IP (Internet Protocol) 6-os verziója szerint működő útvonal-irányítási protokollokat vizsgálom három paraméter, a konvergenciaidő, a processzor- és memóriaigény szempontjából. Mindhárom paraméter fontos egy hálózat esetén. A konvergenciaidő a hálózat megváltozása utáni tanulási időt jelenti a hálózat routereinek. Minél kisebb, annál hamarabb fog a hálózat a változást követően megfelelően működni. A processzor-, illetve memóriaigény azt jelenti, hogy az útvonal-irányítási protokoll mennyire veszi igénybe ezt a két erőforrást. Minél kevésbé, annál hatékonyabb a működés, költséghatékonyabb az üzemeltetés, csökken az energiaigény és a beruházási költség. A három paraméter vizsgálatának eredményeképpen a protokollok a paraméterek alapján összehasonlíthatók. A vizsgált paraméterek és konklúzió segítségével tervezhetőbbé válik, hogy melyik protokollt, s milyen konfiguráció mellett érdemes egy adott hálózaton, adott igényekhez igazítva üzemeltetni.

A 2.1-es fejezetben részletezem az IPv6-os verziójának újdonságait, fejlesztéseit az IPv4-es verzióhoz képest. A 2.2 fejezetben az útvonal-irányítási protokollokat röviden jellemzem, majd a 2.3 fejezet alatt csoportosítom bizonyos szempontok alapján. A választott két útvonal-irányítási protokollt, a Routing Information Protocol next generation (RIPng) és az Open Shortest Path First version 3 (OSPFv3) működését részletesen bemutatom.

A paraméterek vizsgálatánál mind az analitikus számításokhoz, mind a szimulációkhoz szükséges néhány, valósághű hálózat, melyeken a fenti vizsgálatok elvégezhetőek, s amelyeken a számítások, jelenségek bemutathatóak. E valósághű hálózatokat saját programmal, megfelelő bemeneti paraméterek alapján generálom a Barabási-Albert-modell alapján. Nagyszámú generált mintán a hálózatok átmérőjét is vizsgálom, a program bemeneti paramétereként megadott csomópontszám és fokszám várható érték függvényében. A teszthálózatok elmélete és a tesztkörnyezet bemutatása a 3. fejezetben található.

A konvergenciaidő vizsgálatánál, a 4. fejezetben kifejtem a konvergenciaidő definícióját, jelentőségét, és részletesen tárgyalom annak befolyásoló tényezőit. Bemutatom a két, általam választott protokoll megoldásait a konvergenciaidő csökkentésére, majd végül adott hálózati paraméterek és az előállított teszthálózatok segítségével kiszámítom a hálózaton a konvergenciaidőt, amit szimulációval igazolok és a két protokoll eredményeit összehasonlítom. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a konvergenciaidő nagymértékben a protokollok által használt időzítők beállításaitól függ. A vizsgálat eredményeképpen az is kijelenthető, hogy az OSPFv3 protokoll a jobb választás, ha arra törekszünk, hogy a konvergenciaidő alacsony legyen.

A processzor-, illetve memóriaigény vizsgálatát együtt, az 5. fejezetben tárgyalom. Bemutatom a két paramétert, vizsgálatuk fontosságát, az ezen erőforrásokat használó két vizsgált protokoll folyamatait, valamint az erőforrás-csökkentés lehetőségeit, s végül az eredményeket összevetem és összefoglalom. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a CPU-felhasználást tekintve az OSPFv3 protokoll a jobb választás, ezzel szemben a RIPng protokoll kevesebb memóriát igényel.

Vizsgálataim eredményei hasznosíthatóak hálózatok építésénél, kialakításánál. A három paraméter vizsgálatának eredményeképpen az egyes vizsgált paraméterek alapján kiválasztható a megfelelő útvonal-irányítási protokoll IPv6 környezetben.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.