Intelligens tesztberendezés készítése autóipari alkalmazásokhoz

OData támogatás
Konzulens:
Szabó Zoltán
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

A diplomatervezési feladat célja egy olyan hardveres és szoftveres megoldás elkészítése, amely alkalmas autóipari rendszerek fejlesztésének és tesztelésének támogatására. Pontosabban megfogalmazva egy olyan eszköz készítése, ami képes CAN és LIN protokollok kezelésére, illetve ezeken történő kommunikációra. További elvárás az eszközzel szemben, hogy azzal USB interfészen keresztül lehessen kommunikálni. A diplomatervezési témát a volt munkahelyemen, a Mentor Graphics Magyarország Kft.-nél kezdtem el. A vállalat ezen ágazata AUTOSAR szoftver stack fejlesztésével foglalkozik. Az AUTOSAR alapvetően egy szabványosított autóipari szoftver architektúra, amely széleskörű elfogadottsága miatt nagy valószínűséggel a jövő autójának szerves része lesz.

Az AUTOSAR szabványrendszer modulokból építi fel a beágyazott kódot, amelyeket rétegekbe szervez. Általánosan elmondható, hogy a szabvány kialakításakor törekedtek a hardverspecifikus részek minimalizálására. Ennek köszönhetően a modulok jelentős része jól tesztelhető PC-s környezetben, azonban a hardverspecifikus modulokat is tesztelni kell, továbbá fontos, hogy a hardverfüggetlen modulok tesztelése sem lehet teljes hardveres környezet, és az ebből adódó valós idejű működés nélkül, amelynek elsősorban az integrációs tesztekben van szerepe. Az ilyen beágyazott környezetben történő tesztek nem végezhetőek el megfelelő buszmonitorozó eszközök nélkül, ezen okokból támadt igény egy ilyen eszköz fejlesztésére.

Az első fejezetben áttekintem az eszköz által használt autóipari kommunikációs protokollokat. Először bemutatom a CAN busz tulajdonságait, majd ezt követően ismertetem a LIN busz által nyújtott lehetőségeket, kifejezett hangsúlyt fektetve az előnyeire és hátrányaira.

A második fejezetben a megtervezett hardvert mutatom be, funkcionális csoportonként haladva. A nagyobb kihívást és összetettebb megoldásokat kívánó részeket részletesen tárgyalom. Ismertetem a NYÁK rétegfelépítését, amely a nagyfrekvenciás jeleket tartalmazó eszközöknél az egyik legfontosabb tervezői paraméter. Végül bemutatom a tápegységek tesztelését és a kész tervet.

A harmadik fejezetben a mikrokontrolleren futó szoftvert mutatom be. Először a kezdeti lépések az élesztés folyamatát tárgyalom, majd egy fontosabb témával, az órajelek beállításával folytatom. A továbbiakban a felhasznált USB könyvtárat ismertetem röviden, és végül a CAN és LIN jelek monitorozását és küldését megvalósító kódrészletekről lesz szó.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.