Képalkotás felületkövető sraffozással

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Szécsi László
Irányítástechnika és Informatika Tanszék

A szakdolgozatban megkísérlek egy átfogó összefoglalót adni a sraffozással végzett nem-fotórealisztikus renderelésről. Először ennek a számítógépes grafikai technikának a kapcsolatát keresem a hagyományos művészeti ágakkal. A grafikai kompozíciókat, és a részletképzést vizsgálva felállítok néhány alapelvet a sraffozott foltok és a sraffozóvonalak megjelenítéséről és képi minőségéről. Ezen felül némi betekintést adok a technikával kapcsolatos esztétikai kérdésekbe.

Ezek után tárgyalom a lehetőségét, és megoldást javaslok olyan sraffozott rajz előállítására, ami nem használja fel a felület geometriai információit, csupán az egyes részeinek a megvilágítottságától és árnyékoltságától függ. Eredményeképpen levonom a következtetést, hogy ez a megoldás elsősorban az aránylag nagy síklápokból építkező modellek megjelenítésének kedvez. Ilyen lehet egy 3d jelenet környezete, vagy az építészeti objektumok.

Ahhoz, hogy használható alapot adjunk a felületekkel végzett munkához, megkísérlek egy átfogó összefoglalást adni a differenciálgeometria alapelveiről és eszközeiről, elsősorban a geometriai értelmezésre koncentrálva. Ehhez több forrást is összevetettem, összehasonlítottam a különböző nézőpontú megközelítéseket, és ahol szükséges, kiegészítettem a saját geometriai meglátásaimmal és magyarázataimmal. Ahhoz, hogy megismertessem magam és az olvasót a releváns fogalmakkal, elsőként a sík- és a térgörbék görbületét tárgyalom. Az itt felsorakoztatottak relevánsak és szükségesek a felületek tárgyalásához. A differenciálhatóságról, a leképezések differenciáljáról, valamint az önadjungált leképezésekről szóló rövid összefoglaló után megadom a reguláris felületek formális definícióját. Ez szolgál alapul az első és második főmennyiségek tárgyalásához. Ezek az elengedhetetlen eszközei annak, hogy geometria helyi viszonyait tárgyalhassuk.

A differenciálgeometria eszközei a folytonos felületek leírására alkalmasak. A diszkrét esetre, mint a számítógépes grafikában oly nagyon elterjedt háromszöghálókra, megfelelő módszereket kell találni a felületi főmennyiségek meghatározásához. A témában született kutatások rövid áttekintése után javaslatot teszek a görbület becslésére a háromszögháló csúcspontjaiban.

Ezek a fejezetek alkotják a szakdolgozat törzsét. A záró fejezetben bemutatom egy konkrét megvalósítás részleteit, kitérve az árnyék és a kontúr megjelenítésének a részleteire is.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.