Kísérleti elektromos autó hajtásrendszer fejlesztése (LAB-EV)

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Stumpf Péter Pál
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Az első elektromos autók a 19. század közepe fele jelentek meg, nem tölthető akkumulátorokkal, és viszonylag kis hatótávval. Az első darab, mely már említésre méltó hatótávval rendelkezett az 1990-ben a General Motors által bemutatott EV1-es volt. Az elektromos autók fejlődése a 20. századra kicsit visszaesett, az olcsó gázolajnak és a belső égésű motorral, nagyobb hatótávval rendelkező autók gyors terjeszkedésének köszönhetően. Továbbá a belső égésű motorral rendelkező autók teletankolása sokkal egyszerűbb volt a jobb infrastruktúra miatt. Manapság, a belső égésű motorral felszerelt autók környezetre gyakorolt hatása és a tény, hogy az olajmezők hamarosan kiszáradnak, előtérbe került, ezzel újraélesztve az elektromos autók fejlesztését. Az elektromos áram több forrásból is előállítható, például fosszilis üzemanyagokból, nukleáris vagy megújuló energiát felhasználva.

E szakdolgozat célja, hogy megismerkedjünk az elektromos autók működésével, beleértve a felépítésüket, a különböző működési módokat és a dinamikai modelljét egy járműnek. A dokumentáció részletesebben foglalkozik a járműt hajtó motorral, mely az esetek többségében egy sinusmezős permanens mágneses motor (PMSM).

A dokumentáció egy rövid bemutatkozással kezdődik, mely többek között a személyes motivációkat tartalmazza. Ezután bemutatásra kerülnek az elektromos autók előnyei, hátrányai a belső égésű motorral rendelkező autókkal szemben, megemlítésre kerülnek a különböző átmeneti hibridek illetve ezek működési módjaik. A fejezet végén számos biztonsági intézkedés, illetve a jármű dinamikai modelljének levezetése található.

A következő fejezetben az elméleti háttér található, mely segíti a motor működésének megértését. Bemutatásra kerülnek a transzformációk, melyek segítségével lineáris módszereket alkalmazhatunk a sebesség és az áramok szabályozóinak tervezése során.

A negyedik fejezetben a sebesség szabályozókör kerül lemodellezésre Simulinkben, térvektor vezérléssel megvalósítva. A szabályozók szerepét PI típusú szabályozók töltik be, kettő az áramkomponensek szabályozására, egy pedig a sebesség szabályozására.

Ezután néhány laboratóriumi mérés dokumentálása következik, melyet a tanszéktől kapott eszközök segítségével végeztünk el. Végül pedig, az utolsó fejezetben egy gyors összefoglalás, illetve pár ötlet található a szakdolgozat továbbgondolására.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.