Szigetüzemi villamosenergia ellátás vizsgálata

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Vokony István
Villamos Energetika Tanszék

Munkámat a hazai gyakorlatot alapul véve a hagyományos villamosenergia-rendszer bemutatásával kezdtem és összefoglaltam az arra vonatkozó legfontosabb követelményeket. A centralizált rendszereket az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben kiváltó helyi energiatermelő- és tároló egységeket alkalmazó decentralizált energiarendszerek áttekintésével folytattam. Számos irodalmat összevetve arra a következtetésre jutottam, hogy az ilyen hálózatok újszerűsége és gyors fejlődése miatt az egyes rendszerek közötti határok egységes definíció hiányában összemosódnak, így a számomra logikusnak tűnő csoportosítást adtam meg. A következő fejezetekben a szigetüzemű rendszerek legelterjedtebb termelő és tároló egységei közül azokat mutattam be, amelyeknek a hazai energetikában napjainkban is van, illetve várhatóan lehet létjogosultsága a jövőben is. Az irodalomkutatás utolsó részében a szigetüzemű rendszerek kialakulásának, fenntartásának és újraszinkronozásának lehetőségeit illetve műszaki feltételeit ismertettem.

A szigetüzemű rendszerek vizsgálatához az E.On Hungária Zrt. döntéstámogató táblázatát használtam. Ez egy makrókat tartalmazó excel fájl, ami a beírt egyenletek segítségével bizonyos bevitt paraméterek alapján információt ad egy adott fogyasztó szigetüzemi ellátásához szükséges rendszer műszaki és gazdasági jellemzőiről. A táblázat használatához először is részletesen meg kellett határoznom lehetséges alfogyasztói hálózaton levő fogyasztókat. Három különböző profilú fogyasztót vizsgáltam részletesen:

Átlagos vidéki háztartás: Egy valós 100 m2-es vidéki kertesház, melynek fogyasztási adatai rendelkezésemre álltak korábbi villanyszámlákból.

Mezőgazdasági fogyasztó: Az átlagos háztartásnál lényegesen nagyobb energiaigényű csirketelep, melynek működését részletesen szakirodalom alapján tekintettem át.

Kis energiafelhasználású nyaraló: A relaxációs célra használt, kevés fogyasztóval rendelkező létező nyaraló csupán a május-szeptember időszakban fogyaszt energiát. Fogyasztási profilját szintén korábbi villanyszámlából, illetve a jellemző fogyasztási szokások alapján állapítottam meg.

A fogyasztók alapos vizsgálata után a döntéstámogató táblázatot használva megvizsgáltam műszaki és gazdasági aspektusok alapján a szigetüzemű ellátás lehetőségét napelemes rendszert és tárolót alkalmazó konténeres megoldás esetén, miközben a táblázat működését is tanulmányoztam és javaslatokat adtam a lehetséges fejlesztésére. Arra a következtetésre jutottam, hogy a nagyobb volumenű csirketelep ellátása túlságosan nagy és ebből fakadóan költséges tárolót igényel a fogyasztási profil kiugró értéke miatt, ebből kifolyólag a konténeres megoldás nem alkalmas az ellátására. A vártaknak megfelelően háztartás esetén a konténeres szigetüzemű ellátásnak van létjogosultsága.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.