Távvezeték paraméterek mérések útján történő pontosítása

OData támogatás
Konzulens:
Dr. Raisz Dávid Márk
Villamos Energetika Tanszék

2009-ben az Elektrotechnika című folyóiratban megjelent egy cikk, mely azt taglalta, hogy a MAVIR jelentős anomáliákat fedezett fel az átviteli hálózat távvezetékeinek paramétereivel (pozitív és zérus sorrendű, hosszegységre eső ellenállás, induktivitás és kapacitás) kapcsolatban. Felmerült tehát az igény e távvezetékek villamos paramétereinek ismételt, pontosabb meghatározására. Erre a célra rendelkezésre állnak bizonyos szoftverek, melyek a távvezetékek paramétereit számítással határozzák meg, kiindulási adatként felhasználva a vezeték geometriáját - azaz az oszlopképet - illetve a vezetők anyagát, elrendezését.

Felmerült a kérdés, hogy a keresett paraméterek hogyan határozhatók meg, ill. pontosíthatók mérés segítségével, és milyen pontosság érhető el egy ilyen módszer esetében? A Villamos Energetika Tanszéken e célra kifejlesztettek egy célműszert, amely akár több hetes időtartamban rögzíti a távvezeték két végpontjának GPS által szinkronizált feszültség- és áram értékeit. Konzulensem kidolgozta egy eljárás alapjait, mely ezen kiinduló adatok alapján megadja a keresett paraméterek értékét. Az én feladatom egyrészt az volt, hogy előzetesen megvizsgáljam a módszer pontosságát, hogy el lehessen dönteni, érdemes-e ilyen méréseket végezni?

Az átviteli hálózat szabadvezetékei folyamatosan változó természeti környezetben helyezkednek el. Ezek a körülmények hatással lehetnek a távvezetékek paramétereire, például azáltal, hogy a környezeti hőmérséklet függvényében megváltozik a belógás mértéke. Így a paraméterek a mérés teljes időtartama alatt nem tekinthetők állandónak.

Ezért számítógépi szimulációk segítségével érzékenységvizsgálatokat végeztem annak meghatározására, hogy a belógás mennyiben befolyásolja a keresett peremétereket.

Dolgozatomban törekszem a távvezeték-paraméterek mérési adatok alapján történő meghatározására alkalmazott módszer ismertetésére, rávilágítva az irodalomban talált eljárások hiányosságaira.

A dolgozat második részében ismertetem az érzékenységvizsgálatok eredményeit.

Egy valódi távvezetéken végzett mérés adatait felhasználva lehetőségem nyílt a módszer valódi mérési adatokon történő kipróbálására, az adatok feldolgozására, kiértékelésére. A dolgozat harmadik részében e vizsgálatok eredményeit ismertetem.

A mérés során keletkezett nagy mennyiségű adathalmazból a paraméterek meghatározására felhasznált adatok kiválasztása különösen fontos feladat. Ismertetem az általam kidolgozott és használt eljárást és következtetéseket vonok le a paraméterek változásának mértékére.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.