Virtualizált környezetek platformszintű teljesítménymenedzsmentje

OData támogatás
Konzulens:
Kocsis Imre
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

A szerver virtualizáció lehetővé teszi korábban külön fizikai gépeken futtatott teljes szoftverkörnyezetek egy vagy több közös, virtualizáló gazdagépre való konszolidációját. Ezzel lehetővé válik a fizikai erőforrások kihasználásának növelése, az alkalmazások és az őket támogató szoftverkörnyezet szempontjából transzparens módon. Másrészt a modern virtualizációs keretrendszerek olyan platformszintű felügyeleti primitíveket nyújtanak, mint futó virtuális gépekről ,,pillanatkép'' (snapshot) készítése és ahhoz való visszatérés, vagy a virtuális gépek gazdagépek közötti, akár futásidejű migrálása. Ezen mechanizmusok segítségével adatközponti kiszolgáló környezetekben a szolgáltatások teljesítménye és különböző szolgáltatásbiztonsági attribútumai (mint például szolgáltatás szintű rendelkezésre állás) hatékonyan menedzselhetőek.

A széles körben használt virtualizációs megoldások azonban nem biztosítanak tökéletes teljesítményizolációt a virtuális gépek között; így ha egy szolgáltatás a rendelkezésre álló erőforrásokon és terhelésen értelmezett QoS-karakterisztikája natív esetben ismert is, virtualizált változatának karakterisztikáját a vele azonos gazdagépen egy időben futtatott virtuális gépek a tapasztalat szerint negatívan befolyásolják . Így a virtualizált környezetek erőforrás-hozzárendelési konfigurációjának kapacitástervezési feladata ma még nyitott probléma. A virtualizált környezetek konfigurációtervezésének egy további aspektusa, hogy nemcsak egy szolgáltatásbiztonsági korlátoknak megfelelő kezdőkonfigurációra van szükség, hanem az említett újrakonfigurációs mechanizmusok használatának megtervezésére is.

A dolgozat bemutatja a virtualizált környezetekben fellépő teljesítmény-egymásrahatások főbb okait és azok jellemzésének jelenleg ismert megoldásait. A már ma is elérhető virtualizációs benchmarkok alapján kialakításra került egy kísérleti környezet, melyben ezen egymásrahatások vizsgálhatóak. A környezeten végzett mérések alapján felállításra kerül -- a praktikus alkalmazhatóságot is célozva -- néhány egyszerű fenomenologikus teljesítménymodell a vizsgált virtuális gépekre. A dolgozat megmutatja, hogyan karakterizálhatóak párhuzamosan futtatott virtuális gépek a teljesítmény-egymásrahatások szempontjából, a virtualizáló keretrendszerek által nyújtott platformszintű instrumentáció és intelligens adatfeldolgozási módszerek segítségével.

A vonatkozó szakirodalomra támaszkodva a dolgozat röviden áttekinti a virtualizált környezetek teljesítmény- és szolgáltatásbiztonsági (újra)konfigurációtervezését megvalósító módszereket. Mindezek alapján a felállított teljesítménymodellek példáján lineáris programozás alapú megközelítést javasol az újrakonfigurációs problémák egy alosztályára.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.