Zöld IT SOHO környezetben

OData támogatás
Konzulens:
Horváth Zoltán
Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

A SOHO (otthoni/kisirodai) környezet több szempontból is speciális a közepes és nagyvállalatokhoz képest, így egy ilyen iroda negatív környezeti hatásának csökkentése más megközelítést igényel. Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam a hazánkban uralkodó helyzetet, legalábbis ami az IT berendezéseket illeti, rávilágítva a problémás területekre és útmutatást biztosítva ezek javításához.

A 2. fejezetben egy termék teljes életciklusának ökológiai lábnyomát vizsgálom, amiből kiderül, hogy a modern, energiatakarékos eszközök világában nem ritka, hogy a gyártás, a szállítás és az újrahasznosítás a káros hatások kétharmadáért felelős, és a működés közben felhasznált energiamennyiség csupán a teljes kép harmada.

A 4. fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon milyen az ideális irodai számítógép, azonban az esetlegesen felmerülhető igények miatt sajnos nincs olyan recept, amely minden esetben feltétlenül érvényes és jól alkalmazható lenne. Ettől függetlenül különböző szcenáriókra meg lehet fogalmazni olyan irányelveket, amelyek mentén közelebb kerülhetünk egy nem csak zöld szempontból ideális PC-hez. Ennek érdekében a környezettudatosság és használhatóság szempontjából fontosabb hardverkomponenseket külön vizsgálom, a nyers fogyasztási és teljesítménybeli megfontolások mellett a rendszerek és különösképpen a tápegységek hatékonyságára is kitérek, valamint az egyre elterjedtebb GPU által gyorsított szoftveres lehetőségeket is lemérem, hogyan teljesítenek a valóságban.

Nem lehet elmenni szó nélkül az okostelefonok, tabletek, miniszámítógépek és e-olvasók mellett sem, hiszen nem feltétlenül csak egy divatos trendről van szó, de akár egy modern irodai környezetben is megtalálhatják a helyüket (5. fejezet). Közös jellemzőjük, hogy a jelenleg legtámogatottabb x86-os architektúrával szemben ARM-alapú központi egységek köré épülnek, ennek köszönhetően kiemelt energiahatékonysággal bírnak. Az e-ink egy kiforrott és elérhető árú technológia, az erre épülő e-olvasókkal ha nem is lehet 100%-osan megszüntetni az irodai papírhasználatot, kis odafigyeléssel annak mennyisége jelentősen redukálható. Ami azonban még ennél is érdekesebb kérdés, hogy egy Androidot futtató, átlagosan kevesebb mint 2 wattot fogyasztó miniszámítógép hogyan teljesít az általános irodai munkakörben, esetleg milyen egyéb feladatokban lenne képes egy akár két nagyságrenddel nagyobb energiaigényű és lényegesen költségesebb számítógépet maradéktalanul helyettesíteni, kiváltani. Ez a 6. fejezet fő kérdése.

Végül az elméleti és gyakorlati tapasztalatokat a 7. fejezetben egy esettanulmány keretein belül próbáltam átültetni egy valós környezetbe, ahol a rejtett (készenléti) fogyasztók felderítése mellett különböző fogyasztási profilok segítségével arra is végzek számításokat, hogy a géppark fejlesztése, cseréje milyen költségekkel és megtérülési idővel járna. Például egy korosodó konfiguráció egy évben körülbelül 200 kWh-nyi energiát emészt fel, ezzel szemben egy 30 000 forintos fejlesztéssel ez a mennyiség bő 60 kWh-ra redukálható. A szignifikáns fogyasztáscsökkenés ellenére a befektetés számszerűsítve csak 4-5 éven belül térülne meg a mérsékeltebb villanyszámlán keresztül, ami elsőre talán túlságosan távolinak tűnik, de tekintve az átlagos hazai viszonyokat, egy konfiguráció várható élettartama ennél jócskán túlmutat, arról nem is beszélve, hogy a csökkenő környezeti terhelés az első pillanattól kezdve érvényesül.

Letölthető fájlok

A témához tartozó fájlokat csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le.